Nyakukon a határidő, mégsem tudják visszafizetni az utazási irodák az utasok pénzét, mert ők sem kapják vissza a szolgáltatóktól. A MUISZ jogszabálymódosítást kér, hogy visszafizetés helyett utalványokat is adhassanak.
Tavaly március végéhez képest több mint 45 ezer napi utast vesztett a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a koronavírus gazdasági hatásai miatt.
A katasztrofális, legutóbb a 2008-as válságban látott bolondok napja után a forint árfolyama erősen kezdett, de rögtön gyengülésnek vette az irányt. Aztán nagyot erősödött.
Egyre több cég vállal házhozszállítást, amely segítheti a kijárási korlátozás miatt csökkenő forgalmú kisvállalkozásokat.
Virtuális lakásnézés, online ügyintézés – a lakáspiac nem állt le, csak átalakult.
A munkanélkülivé váló brit dolgozóknak a kormány fizeti ki bérük akár 80 százalékát. Várhatóan így lesz ez a légitársaság embereinek esetében is.
Százezrek sorsa dől el ezekben a hetekben, az elkövetkezendő egy-két évet pedig egy parlamenti kontroll nélkül működő válságkezelő szuperszervezet határozza majd meg.
Arra mindenesetre büszke a cég, hogy kellemesebbé tudják tenni az elzárkózást.
Szerintük a vevők gyorsan meg fogják szokni.
A járvány sem változtatta meg az ingatlanpiacon azt az alapelvet, hogy a szerződéseket teljesíteni kell, azaz a bérlő vagy a vevő fizetni köteles. Az állam még beavatkozhat.
A tőzsdei összeomlás ugyan mindenkinek megártott, de néhányan könnyebben jöttek ki belőle
A miniszterelnök külön engedélyével el lehet térni a normál beszerzési szabályoktól, illetve egyéb könnyítéseket is bevezetett a kormány.
Elakadó segélyszállítmányok és túlzott exportkorlátozás: bár élelemből nincs hiány, a korlátozások, óvintézkedések és a szállítmányozásban történő fennakadások könnyen élelmezési válsághoz is vezethetnek a fejlődő országokban.
A gazdasági recesszió és a gyenge forint automatikusan növelik az amúgy sem alacsony magyar államadósságot. És a kormány még el sem kezdte a válságkezelési költekezést.
Szerda reggel túl sokan voltak a BKK járatain, így változik a menetrend.
Központi intézkedéseket kell hozni a bevásárlóközpontokra is, mert hiába tűntek el a vásárlók a koronavírus miatt, a plázatulajdonos cégek pont úgy tartják a markukat a bérleti díjért, mintha mi sem történt volna – ezt állítják bérlők. Megszereztük több nagy fővárosi pláza belső tájékoztatását, amelyekben arra hivatkoznak, hogy részükről minden adott a bevásárlóközpontok működéséhez. Sőt, olyan is van, ahol még pluszpénzt is kérnek, mert többet kell takarítani a járvány idején. De hogy tudná ezt kitermelni a kijárási korlátozás miatt ellehetetlenült ruhaboltos vagy a hetek óta zárva tartó thai masszázsszalon üzemeltetője?
A kínai alapanyaggyártástól az online kereskedelemig érezteti a hatását a koronavírus a ruhaiparban is. A visszaesés ráadásul több hullámban jön, és a legsérülékenyebbeket sújtja majd a leginkább: a fejlődő országokat és az egyre kisebb árréssel működő gyártókat.
A magyar költségvetés eddig nem szakadt bele a válság kezelésébe, Orbán „történelmi” csomagja is valószínűleg más országokéhoz képest kicsi, de célzott és megfontolt lesz. Az intézkedések nagy része április közepén, május elején léphet életbe, amikor remélhetőleg már az ország újranyitása lesz terítéken. Az csak évek múlva fog kiderülni, hogy ez volt-e a hatékony megoldás.
Gabona lesz ugyan, de kérdés, milyen áron.
Jair Bolsonaro szerint a munkanélküliséggel kellene inkább foglalkozni.
